MAGAS PÁRATARTALOM
A penész gomba spórája mindenütt jelen van, szabad szemmel nem látható apró spórák szálnak mindenfelé a levegőben de a penészesedés nem kezdődik meg addig, amíg ezek a spórák nem talál megfelelő “táptalajra”. Ahol azonban a hosszabb időn át magas a páratartalom, amely egyik alap feltétele a penészfolt kialakulásának, ott előbb vagy utóbb de jelentkezik a penészfolt.
Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60 százalék közötti, de igazán 50 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember. Emellett természetesen a helyiség hőmérsékletet is figyelni kell (a legjobb a 20-22 fok), hisz ez a kettő együtt befolyásolja a közérzetet. Otthonra célszerű beszerezni egy egyszerű műszert, a higrométert, amely méri a helyiség aktuális páratartalmát. Ha a páratartalom 40 százalék alatti, akkor a levegő nedvességtartalmának pótlására, azaz párásításra van szükség. Ugyanakkor a párásítást sem szabad túlzásba vinni. A 60-70 százalék fölötti páratartalom kedvez a penészgombák és háziporatkák szaporodásának, mely fokozza az allergia kialakulásának valószínűségét. Ilyen esetekben páramentesítővel kell csökkenteni a levegő nedvességtartalmát.
A száraz, megfelelő hőmérsékletű és jól szellőzött felületen a penészedés nem indul meg. Ha azonban bekövetkezett a baj, akkor az említett feltételek biztosításával megszüntethetjük a penész terjedését. Teljes mértékben szükségtelen azonnal különböző vegyszereket, penész lemosót, vagy penész gátló festéket, használni, mert, ha a penészesedés kiváltó okait nem szüntetjük meg, akkor csak tüneti kezelést végeztünk, amely mindössze átmeneti megoldás. A vegyszer, vagy festék hatóanyagának lebomlását követően a penészképződés újra megindul. Penész kialakulhat olyan helyen is, ahol a levegő páratartalma a hideg felületekre lecsapódhat. Ez olyan helyeken lehetséges, ahol az úgynevezett harmatponti hőmérséklet az uralkodó.
A háztartások mintegy 40%-ában magas a páratartalom, ami ártalmas hatással van a közérzetre, egészségi állapotra. A párásodás az asztmásoknál légzési nehézségeket, sőt fulladást okozhat, illetve egészséges embereknél is kiválthat asztmatikus tüneteket. Orvosi megfigyelések szerint a magas páratartalom miatt frusztráció, szorongás, levertség, betegségtől való félelem is kialakulhat, és a reakcióidő csökkenését is eredményezheti. Amennyiben a párásodás mellett nincs megfelelő lakás szellőztetés biztosítva, a falak penészedni kezdenek, nedvesednek a nyílászárók, leválik a tapéta.
LAKÁS SZELLŐZTETÉS TÉLEN
A fűtött helyiségekben télen túl száraz klíma alakulhat ki, mivel a meleg levegő több nedvességet képes felvenni, mint a hideg. Az ember erre (a levegőnek telítettséghez viszonyított) %-ban mért relatív páratartalmára érzékeny, és nem az abszolút g/m3 páratartalomra, amely nem változik a hőmérséklet függvényében. A szabadban a hideg levegőnek akár 100%-os relatív páratartalomnál is lényegesen kisebb a páratartalma, mint a szobai, melegebb levegőnek. Míg 1m3 levegőben 0oC és 100% relatív páratartalomnál 4,2 g vízpára van, addig 20oC-on a 100% relatív páratartalomhoz már 15,8 g vízpára kellene. Ezért van, hogy a lakás szellőztetés során az utcai (magas relatív páratartalmú) levegő a szobában fölmelegszik, és bár abszolút páratartalma nem változik, relatív páratartalma 20-30% -ra csökken, ami már nagyon alacsony.

Figyelem!

!

FIGYELEM! A ruhaszárítón vagy a radiátoron szárított ruhák akár 30 százalékkal is megemelhetik a szoba páratartalmát. Ez a környezet pedig kifejezetten kedvez néhány penészgomba elszaporodásának. A szakértők különösen az Aspergillus fumigatus nevű penészgomba veszélyeire figyelmeztetnek; ez ugyanis tüdőbetegséget okozhat. Az orvosok azután tették közzé figyelmeztetésüket, hogy mind több olyan beteggel találkoznak, akiket az Aspergillus fertőzött meg.


A harmatpont az a környezeti a hőmérséklet, amikor a levegő páratartalma vízként kicsapódik. amikor a levegő hőmérséklete a harmatpontra csökken, akkor megkezdődik a kicsapódás vagy más néven kondenzáció. A kicsapódás egyik jellegzetes példája amikor a hűtőszekrényből kivett üvegen lecsapódik a levegő páratartalma.
A kicsapódás oka, hogy az üveg és tartalmának hőmérséklete kisebb, mint a szobahőmérsékleten mért harmatpont, ezért a pára lecsapódik a hideg felületre. Ehhez hasonlóan falfelületen is előfordulhat lecsapódás, ha nem megfelelő szigetelésű a fal, vagy például nyílásáthidalók esetén, azokon a pontokon ahol úgynevezett hőhíd keletkezik. A harmatpont az a hőmérséklet, amikor egy felületen bizonyos mértékű relatív páratartalom és helyiség-hőmérséklet mellett lecsapódik a pára. Ha például egy lakásban 60%-os a relatív páratartalom, és 21 fok a hőmérséklet, akkor egy 12,9 foknál hidegebb felületen lecsapódik a pára Az állandó nedves felületet pedig ki fogják használni az egyébként a levegőben állandóan jelen lévő spórák.
MIT TEGYÜNK HA MEGJELENIK A PENÉSZ?

A penész egy élő szervezet. Ha meg akarunk szabadulni tőle akkor nem elég ha csak a penésztelepeket tüntetjük el, a spórákat is el kell pusztítani. E nélkül a penész hamar újra megjelenik! Az általunk alkalmazott ózonfriss technológia tökéletesen alkalmas arra, hogy a levegőben lévő penészspórákat is elpusztítsa, így megakadályozva annak további terjedését.

A dohos szagot okozó penész gyakran még nem látható amikor már a szagát érezzük a levegőben. Nagyon fontos, hogy ha a dohos szagot meg akarjuk szüntetni akkor a penészt mindenhonnan el kell távolítani. Ez általában a nehéz feladat, mert a penész gyakran bújik meg a szekrények mögött vagy más nehezen hozzáférhető helyeken.

Az élő penész festéssel nem tüntethető el véglegesen. Ha az elő penészt lefesti, akkor az nagyon hamar átjut a festékrétegen és tovább terjeszkedik!

Számos esetben úgy igyekeznek a penészképződést megelőzni, hogy a penészgombák növekedését, szaporodását gátló anyaggal impregnálják a tapétát, a parkettát vagy ilyen anyagot kevernek a falfestékhez. Ezek a penészképződés megakadályozása szempontjából kétségtelenül hasznos megoldások azonban más irányú veszélyeket rejthetnek magukban: kipárolgásuk esetleg egészségkárosító lehet. Ennek legnyilvánvalóbb példája a formaldehiddel impregnált tapéták és parketták, amelyek jelentős a formaldehid kibocsátása.


Tipp!

Penészes helyiség festése előtt mindenképpen ajánlott egy penészmentesítő, ózonos kezelés elvégzése.


Vigyázat!

A dohos szag könnyen beissza magát a bútorkárpitokba, lakástextilekbe, könyvekbe. Ha a könyveket hosszú ideig dohos helyen tároljuk, átveszik a penész kellemetlen szagát.


Miért az ózon a legjobb a penész ellen?


Nagyon fontos, hogy az ózonos kezelés vegyszermentes eljárás, ugyanakkor a leghatékonyabb a penészgombák elpusztításában. Az ózon nem csak a látható penészt pusztítja el, hanem kiírtja a penészgomba spóráit a helyiség minden pontján és a levegőben is, ezzel megakadályozza a szaporodásukat, és megszünteti a penészgombaspórák egészségre káros hatását. A kifejlett - moha szerű - penésztelepekkel szemben az ózon hatása látványos, a penész elpusztul, kifehéredik, porózussá válik és egyszerűen letörölhető. Rendszeres ózonkezelés a penészgomba számára ideális környezetben is képes visszatartani a penész elszaporodását. Az ózonos kezelés nem igényel semmilyen előkészületet, vagy a helyiség kipakolását.

Mit kell tenni a penészmentesítés után?

Az ózonos penészmentesítés után garantáltan higiénikus lesz a környezet, azonban a penészfolt a falon megmaradhat mert a penészgomba festékanyaga elszínezheti a falat. Ezt próbálja meg enyhe tisztítószeres vízzel eltávolítani.

A penészfoltok helyi kezelése nem megoldás!
A penészesedés legnagyobb egészségügyi veszélyét a penészspórák jelentik amelyek jelen vannak a helyiség minden pontján. Ha csak a foltot pusztítja el, akkor a veszély ugyanúgy megmarad, csak átmenetileg nem látható. Az ózonos kezeléssel nem csak a falon lévő penészfolt pusztul el, hanem a helyiség levegőjében lévő penészspórák is.
A penész ellen vegyszerek veszélye! A penészfoltot vegyszerrel lefújni annyit tesz mint kicserélni az egyik káros anyagot egy másikra.